Ferrari

A c�g k�zpontja Maranell�ban tal�lhat�. A gy�rat Enzo Ferrari alap�totta 1929-ben Scuderia Ferrari (= Ferrari versenyist�ll�) n�ven, ekkor m�g csak versenyaut�kat gy�rtott. 1947-ben gy�rtott�k els� k�z�ti sportaut� modellj�ket. Jelenleg az egyik legnagyobb preszt�zzsel rendelkez� sportaut� m�rka.

A Ferrari t�rt�nete

Az 1929-ben alap�tott c�get amat�r versenyz�k szponzor�l�s�ra hozta l�tre Enzo Ferrari Moden�ban. Sok sikeres versenyz�t k�sz�tettek fel �s versenyeztettek Alfa Rome�kban, eg�szen 1938-ig. Ekkor Enzo Ferrarit az Alfa Romeo saj�t versenyr�szlege �l�re nevezte ki.

1940-ben, amikor Enzo Ferrari felismerte, hogy szeretett csapat�t, a Scuderi�t az Alfa Romeo be akarja olvasztani, kil�pett az Alf�t�l, �s visszat�rt csapat�hoz. Mivel j� ideig t�vol kellett maradnia a versenyekt�l, rep�l�g�p-alkatr�szeket �s egy�b g�p�szeti term�keket gy�rtottak. A versenyeket a II. vil�gh�bor� is lehetetlenn� tette. A gy�r 1943-ban Maranell�ba k�lt�z�tt, de 1944-ben lebomb�zt�k, �s csak 1946-ra hozt�k helyre.

Az els� k�z�ti Ferrari, a 1,5 literes V12-es motorral szerelt 125S jelz�s� modell 1947-ben k�sz�lt el. A c�l az volt, hogy a bev�telb�l Enzo a versenyist�ll�t t�mogassa. Az utcai aut�k is hamarosan n�pszer�ek lettek. Ehhez hozz�j�rult az is, hogy a Ferrarik karossz�ri�j�n olyan h�res formatervez� c�gek dolgoztak, mint a Pininfarina, a Bertone, a Ghia �s a Touring. A Ferrari kultuszaut� lett a fiatal multimilliomosok k�r�ben, a kis p�ld�nysz�m� sz�ri�kat a hossz� v�rakoz�si id� ellen�re is elkapkodt�k.

A Ferrarikat jellemz�en kis henger�rtartalm� V8 �s V12-es motorokkal szerelt�k, legink�bb k�z�pmotoros elrendez�sben. Az 1980-as �vek k�zep�ig a Ferrarik jellemz�en el�g megb�zhatatlanok voltak, gyakran szorultak szerv�zre. Ezt a rajong�k a Ferrari speci�lis "karakterjegy�nek" tartott�k.

A Ferrari jelenleg a Fiat csoporthoz tartozik a Maseratival, az Alfa Rome�val �s a Lanci�val egy�tt.

Versenyek

A Ferrari alap�t�j�nak, Enzo Ferrarinak szenved�lye volt az aut�versenyz�s. A gy�r t�rt�nete az�ta is szorosan �sszefon�dik a forma 1-el. A Ferrari a vil�g legsikeresebb �s legnagyobb trad�ci�kkal rendelkez� forma 1-es csapata �s az egyetlen jelenleg is l�tez� versenyist�ll�, amely m�r az els� forma 1-es id�nyben is elindult, 1950. m�jus 21-�n, a Monac�i Nagyd�jon.

A Ferrari forma 1-es csapata 1951. j�lius 14-�n szerezte els� futamgy�zelm�t, az argentin Jos� Froilan Gonz�lezszel a vol�nn�l. A Ferrari eddig �sszesen 723 versenyt futott le a sorozatban, 183 versenyt nyert, 179 pole poz�ci�t szerezett �s 184 leggyorsabb k�rt futott. �sszesen tizenn�gy alkalommal nyert�k meg a konstrukt�ri vil�gbajnoki c�met (1961, 1964, 1975, 1976, 1977, 1979, 1982, 1983, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004) �s tizenn�gy alkalommal az egy�ni vil�gbajnoki c�met. A csapat sz�neiben egy�ni vil�gbajnoks�got nyert versenyz�k: Alberto Ascari (1952, 1953), Juan Manuel Fangio (1956), Mike Hawthorn (1958), Phil Hill (1961), John Surtees (1964), Niki Lauda (1975, 1977), Jody Scheckter (1979), Michael Schumacher (2000, 2001, 2002, 2003, 2004).

Forr�s:wikipedia